Alapszabályzat

A „Magyar Bonsai Szövetség”

Alapszabálya

Bonsai alapszabály

 

 

A „Magyar Bonsai Szövetség” Egyesület

 

Alapszabálya

a 2016.03.08-i változásokkal egységes szerkezetben

 

Alulírott mint „Magyar Bonsai Szövetség” Egyesület (a továbbiakban: Szövetség) elnöke, tekintettel a mai napon meghozott közgyűlési határozatokra, amelyek szerint szövetség alapszabályát a közgyűlés módosította, aláírom a jelen változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt. (A változások dőlt betűvel szerepelnek.)

 

  1. A Szövetség neve, székhelye, működési területe, működési elvei

 

 

  1. A Szövetség neve: „Magyar Bonsai Szövetség” Egyesület

 

  1. A Szövetség angol nyelvű megnevezése: Hungarian Bonsai Association

 

  1. A Szövetség székhelye: 2143 Kistarcsa, Diófa u. 20.

 

  1. A Szövetség működési területe: Magyarország és Európai Unió egyéb tagállamai.

 

  1. A Szövetség jogi személy, tevékenységét a Magyarország Alaptörvényének keretei között folytatja.

 

  1. A Szövetség pecsétje: kb. 5 cm átmérőjű, kör alakú pecsét, rajta egy stilizált bonsai ábra és a “Magyar Bonsai Szövetség” Egyesület felirat.

 

  1. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

 

  1. A Szövetség célja és feladatai

 

 

  1. A Szövetség célja: A bonsai művészetének népszerűsítése Magyarországon, a tehetségek bemutatkozásának elősegítése mind a magyar, mind a nemzetközi rendezvényeken.

 

  1. Valamennyi magyar bonsai egyesület, bonsai kereskedő, egyéni bonsai gyűjtő munkájának koordinálása, segítése.

 

  1. A nemzetközi bonsai életben való aktív részvétel.

 

  1. A Szövetség céljainak megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik a Szövetség eredményes működését és céljainak megvalósítását.

 

  1. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A Szövetség gazdasági, vállalkozási tevékenységet azonban csak másodlagos jelleggel folytathat.
  2. A Szövetség feladatai:
  • Az 1-3. pontokban meghatározott célok megvalósítása érdekében programok (országos és nemzetközi kiállítások, szemináriumok, szimpóziumok, stb.), illetve versenyek szervezése és támogatása;
  • tevékenységével kapcsolatban, illetve tagjai érdekében érdekképviseletet biztosítása;
  • együttműködés a hazai és nemzetközi társszervezetekkel;
  • nemzeti bonsai mesteri cím adományozása;
  • valamennyi magyar bonsai szervezet, valamint az EBA (European Bonsai Association) programjának összesítése éves kiállítási naptár formájában.

 

III. A Szövetség tagsága

 

  1. A Szövetség rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely elfogadja a Szövetség Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a Szövetség munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.

 

  1. Döntés a tagfelvételről

 

A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – a Szövetség Elnöksége dönt.

A Szövetség Elnöke a tagfelvételi kérelmet – jóváhagyás céljából – az Elnökség soron következő ülése elé terjeszti. Az Elnökség legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül köteles a tagfelvételről dönteni, és erről a tagot értesíteni.

 

A tagfelvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet írásban fellebbezni a tagfelvételt elutasító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül.

 

A fellebbezést a Szövetség Elnöke – az elutasítást alátámasztó indokolással – a soron következő Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés a fellebbezés ügyében egyszerű szótöbbséggel dönt.

  1. A Szövetség rendes tagjának jogai:

 

– a Közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik;

– részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség működésével kapcsolatban;

– ajánlásokat tehet a Szövetséget érintő kérdések megtárgyalására;

– felvilágosítást kérhet az Szövetség tevékenységéről, amelyre a Szövetség 30 napon belül köteles választ adni;

– választhat, illetve választható a Szövetség ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

– indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;

– betekinthet a Szövetség nyilvántartásába;

– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

 

  1. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a Szövetség Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és – a Szövetséggel történő megállapodása vagy saját elhatározása alapján – anyagilag támogatja a Szövetség működését. A tagfelvétel, és a pártoló tag tagsági viszonyának megszűnése a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A pártoló tag kötelezettsége a vállalt vagyoni hozzájárulás megfizetése.

 

  1. A Szövetség természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

 

  1. A Szövetség rendes tagja köteles a Szövetség Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni a Szövetség munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. A Szövetség rendes tagja köteles tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tenni, melyet minden év január 31. napjáig a Szövetség pénztárába történő befizetéssel, vagy a Szövetség bankszámlájára történő átutalással köteles megfizetni.
  2. A tagsági viszony megszűnik:

– a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével,

– a Szövetség megszűnésével,

– a tag kilépésével,

– a tag kizárásával,

– a tag törlésével.

 

A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor törölhető, ha a legalább egy éves mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a törlésre történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

  1. A Szövetség tagjai közül ki kell zárni azt a tagot, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott (fegyelmi ügyek).

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy Szövetségi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A Közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

  1. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető lemondó nyilatkozatának az Elnökséghez történő megküldésével.
  2. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.
  3. A Szövetség alapításkori éves tagdíjai:

a, természetes személy rendes tagok esetében: 5.000,- Ft;

b, nem természetes személy rendes tagok esetében: 30.000,- Ft;

 

 

  1. A Szövetség szervezete

 

  1. A Szövetség szervei:

– a Közgyűlés,

– az Elnökség

– a Szakmai Testület.

  1. A Közgyűlést a tagok összessége alkotja, a közgyűlés a Szövetség döntéshozó szerve.
  2. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a Szövetség neve, székhelye, a Közgyűlés helye, időpontja és a napirendi pontok a tagokkal a Közgyűlés kezdő napját megelőző legalább 8 nappal, írásbeli meghívó útján történő közlésével. A Közgyűlés az ülését elsődlegesen a Szövetség székhelyén tartja; amennyiben a taglétszám, a Közgyűlésen résztvevők nagy száma indokolja, úgy a Szövetség székhelyével azonos településen lévő megfelelő befogadóképességű helyen is megtartható a Közgyűlés. A közgyűlési meghívóban közölni kell a megismételt Közgyűlés helyét és időpontját, arra az estre, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem volna határozatképes. A meghívóban fel kell tüntetni, hogy a megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok vonatkozásában a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlés csak abban az esetben határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül, ha az eredeti meghívó erre figyelmeztetést tartalmaz. A Közgyűlésre szóló meghívót írásbeli igazolható módon kell a tagok részére megküldeni. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, a Közgyűlést akkor lehet megtartani, ha a Közgyűlésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a Közgyűlés megtartásához.

 

  1. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az Elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.
  2. A Közgyűlést össze kell hívni:

– ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

– ha az Elnök rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,

– ha a tisztségviselők visszahívásával, vagy a Szövetség tagjának kizárásával kapcsolatos ok merült fel,

– a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

– a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

– a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata.

  1. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

A Közgyűlési határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a Szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

  1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– az alapszabály megállapítása és módosítása;

– a Szövetség éves költségvetésének megállapítása az Elnökség előterjesztése alapján;

– a tagdíj megállapítása az Elnökség előterjesztése alapján;

– a fegyelmi szabályzat elfogadása;

– az Elnökség és a Szövetség egyéb tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása;

– az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadásáról történő döntés;

– döntés más egyesülettel való egyesülésről, úgyszintén a Szövetség megszűnésének és szétválásának kimondása;

– a Szövetség éves pénzügyi terve, valamint az annak teljesítéséről szóló beszámoló megtárgyalása;

– a Szövetség alaptevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységei, valamint az Szövetség vagyoni értékű jogainak hasznosítása kérdésében történő döntés;

– döntés mindazon kérdésben, amelyet az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

  1. A Szövetség tisztségviselőjét vissza kell hívni:
  • ha magatartása miatt a tisztség ellátására alkalmatlan;
  • ha e tisztségéből eredő lényeges kötelezettségét megszegi (különösen, ha a Szövetségnek szándékosan kárt okoz, vagy a Szövetség jó hírnevét veszélyezteti)

 

A Szövetség tisztségviselőivel kapcsolatos visszahívási ok felmerülése esetén az Elnökség és a Közgyűlés a következő eljárás lefolytatására köteles:

 

Az Elnökség a visszahívási ok felmerülését követő öt napon belül köteles Rendkívüli közgyűlést összehívni. Az eljárás alá vont személynek lehetőséget kell adni arra, hogy a védekezését előadhassa. A Közgyűlés a visszahívási ok részletes megtárgyalása után a kérdést az elsőfokú fegyelmi bizottság elé terjeszti, amely három napon belül, határozatban dönt a visszahívási ok megvalósulásáról. A határozatot az eljárás alá vont tisztségviselőnek kézbesíteni kell. A határozat kézbesítettnek tekintendő a második sikertelen kézbesítést követő 5. napon, illetve ha a postáról „nem kereste”- jelzéssel érkezik vissza. A fegyelmi bizottság döntése ellen a Szövetség tisztségviselője a kézbesítéstől számított nyolc napon belül jogorvoslattal élhet a másodfokú fegyelmi bizottságnál. A visszahívásról való döntés során a tisztségviselő kérelme alapján mind az első-, mind a másodfokú fegyelmi bizottság köteles tárgyalást tartani.

Az elsőfokú fegyelmi bizottság és a másodfokú fegyelmi bizottság 3-3 tagból áll; tagjait nyílt szavazással a Rendkívüli közgyűlés választja meg a Szövetség rendes tagjai közül. A Rendkívüli közgyűlés a megválasztott első- és másodfokú fegyelmi bizottsági tagok közül megválasztja az első- és másodfokú fegyelmi bizottságok egy-egy elnökét. Az elsőfokú fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozik annak megvizsgálása és eldöntése, hogy a Szövetség tisztségviselőjét érintő, jelen pontban meghatározott visszahívási ok megvalósult-e. A másodfokú fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozik az elsőfokú fegyelmi bizottság döntésével szembeni jogorvoslat elbírálása. A fegyelmi bizottságot annak elnöke írásbeli igazolható módon hívja össze. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendjéről leírást kapnak. A fegyelmi bizottság ülései nyilvánosak. A fegyelmi bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A fegyelmi bizottság határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül a fegyelmi bizottságot ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha mindhárom fegyelmi bizottsági tag jelen van.

A visszahívást kimondó másodfokú határozatot, illetve a Szövetség bármely törvénysértő határozatát a tisztségviselő – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

  1. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagot egy szavazat illet meg. A nem természetes személy tag szavazati jogát képviselője útján gyakorolja. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több, mint fele megjelent. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül az eredeti napirendi pontok tekintetében, és azzal a feltétellel határozatképes, amennyiben az eredeti meghívó erre figyelmeztetést tartalmaz.

Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.

A jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges az Alapszabály módosításához.

A Szövetség jogutód nélküli megszüntetéséhez, más egyesülettel történő egyesülésről vagy egyesületekre történő szétválásáról szóló döntéshez, valamint a Szövetség céljának módosításához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Szövetségi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.

  1. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit és magánszemélyeket.
  2. A Szövetség ügyvezető szerve az Elnökség.

Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban ellátja a Szövetség valamennyi, a jogszabályokban, valamint az Alapszabályban rögzített feladatát.

Az Elnökség a Szövetség ügyintéző és képviseleti szerve. Két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja a Szövetség működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásbeli igazolható módon hívja össze. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az elnökségi ülés napirendjéről leírást kapnakó. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az Elnökség határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha mindhárom elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki tagja a Szövetségnek, és akinek személyével szemben nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok.

  1. A háromtagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg a Szövetség rendes tagjai sorából, 5 éves időtartamra.
  2. Az Elnökség feladata és hatásköre:

– a Szövetség napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,

a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

a Szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

a közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;

az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;

a tagság nyilvántartása;

a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

  1. Az Elnökség tagjai:

[törölve]

  1. A Szövetség tisztségviselői

A Szövetség Elnöke

A Szövetség elnökét 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével kizárólag a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

Az Elnök feladata és hatásköre:

 

  1. a) a Szövetség tevékenységének irányítása;
  2. b) a Közgyűlés összehívása;
  3. c) döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
  4. d) a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
  5. e) kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
  6. f) az Elnökség munkájának irányítása;
  7. g) az Elnökség üléseinek vezetése;
  8. h) a Szövetség képviselete;
  9. i) intézkedés és döntés az Elnök hatáskörébe utalt ügyekben;
  10. j) az Elnökség üléseinek összehívása;
  11. k) az ügyintéző apparátus vezetése;
  12. l) a Szövetség gazdálkodásának irányítása;
  13. m) a munkáltatói jogok gyakorlása a Szövetség munkavállalói felett;
  14. n) amennyiben szükségesnek látja, rendkívüli Közgyűlés összehívása;
  15. o) minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

 

  1. A Szövetség alelnökei

Az Elnököt távollétében, vagy akadályoztatása esetén az alelnökök helyettesítik. Helyettesítés esetén bármelyik alelnök önállóan képviseli a Szövetséget, és gyakorolja az elnök jogait. A Szövetség alelnökét 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja.

17/A. Elnökségi tagság megszűnése és összeférhetetlenség

Megszűnik az elnökségi tagsági megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ az elnökségi tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az elnökségi tag megbízatásáról a Szövetséghez címzett, a Szövetség másik elnökségi tagjához intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új elnökségi tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha az elnökségi tag jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

Az elnökségi tagra vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. Az elnökségi tag ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet elnökségi tag, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

  1. A Szövetség aláírása (írásbeli képviselet)

 

A Szövetség írásbeli képviselete (jegyzése) akként történik, hogy géppel vagy kézzel írt, előnyomott vagy nyomtatott elnevezés alá az Elnök önállóan, vagy az alelnökök önállóan írják alá nevüket. A bankszámla feletti rendelkezésre az elnök önállóan, akadályoztatása esetén az alelnökök ugyancsak önállóan, a jelen pont szerinti aláírással jogosultak.

 

  1. A Szakmai Testület

 

A Szakmai Testületet a Szövetség belső szakmai-etikai szerve. A Szakmai Testület legalább 3, legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a Közgyűlés választja meg, a Szövetség rendes tagjai közül, öt éves időtartamra. A Szakmai Testület tevékenységét önállóan látja el, hatáskörét elvonni sem a közgyűlés, sem az Elnökség nem jogosult. A Szakmai Testület maga állapítja meg ügyrendjét.

 

A Szakmai Testület határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

A Szakmai Testület feladata és hatásköre:

– Magyar Bonsai Mesteri cím adományozása;

– a Szövetség által szervezett bonsai kiállítások anyagainak előzetes és utólagos bírálata;

– állásfoglalás szakmai-etikai kérdésekben.

 

 

V. A Szövetség vagyona és gazdálkodása

 

  1. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség előterjesztésére a Közgyűlés fogad el. A Szövetség gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
  2. A Szövetség működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– tagsági díjak;

– magán és jogi személyek támogatásai;

– a Szövetség gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

– rendezvényekből származó bevételek;

– egyéb bevételek.

  1. A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a Szövetség saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
  2. A Szövetség vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
  3. A Szövetség pénzeszközeit számlán kezeli.

 

 

VI. A Szövetség megszűnése

 

  1. A Szövetség jogutód nélkül megszűnik:
  2. a) ha a Szövetség megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  3. b) ha a Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
  4. c) a tagok kimondják megszűnését; vagy
  5. d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

VII. Vegyes és záró rendelkezések

  1. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi. CLXXV. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

 

Budapest, 2016. március 08.

 

 

Baumann Attila

Elnök

 

Advertisements